2010-es közgyűlés

A zentai KKT 19. ülése

Szent István szoboravatás

Bejelentkezés



ÉTEL-ITAL-SZÓRAKOZÁS

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
TEMPLOMROMBOLÁS KATOLIKUS MÓDRA? Nyomtatás E-mail
2014. október 09. csütörtök, 07:56

TEMPLOMROMBOLÓ BÁNÁTI PÜSPÖK ?

 

Ki látott már olyat, hogy egy egyház lebontja a saját templomát, mert állitólag "nincsen" elég hivő?
Hisznek-e abban, hogy - attól, hogy ma
ilyenek a folyamatok a szerb elnyomásban-, holnapra változhat a világ?
Akkor majd új, modern templomot épitünk az ősi alapokra?

 

------------  Húzsvár püspököt vonallal kell elválasztani a fentiektől --------------
Az egykori püspök - jó ember, jó barát - Msgr. Húzsvár László, biztosan a templomok megmentésén dolgozna.

 

 pusztulj templom

 

 

 

AZ MPSZ TILTAKOZIK A TEMPLOMROMBOLÁS ELLEN !

 

 

 

 

 

 

 

   View of the edge of the circle in sunlight                

Stonehenge állitólag templom volt.
Ma egyetlen hivő sem él már az egész világon.
Mit mondana rá az angol parlament, ha azt javasolnánk, hogy bontsák le.
Se hivő, se pap, se haszon ...

 

 

 

 Emlékszünk?
A Romániához csatolt magyar földön templompusztitásba fogott a román hatalom. Óriási felháborodást váltott ki az eset.

Nálunk a Délvidéken, Bánátban már a szerb hatalomra sincsen szükség, tudtuk meg az internetről. Csak abban reménykedünk, hogy mindez nem is igaz.


Sorakoznak a kérdések:
Kinek mi a haszna?
Ugyan, miért kellene kezet emelni  Isten Házára?

A bánáti püspökség vezetője 2010-ben a VMSZ (elnöke Pásztor István) által összeállitott Összefogás listán jutott az MNT-be.
Pásztor István pedig, az a "magyar" vezér, aki a magyarok kárára a szerb ultranacionalistákkal kötött koaliciót, akik szendvicsekkel akartak "haza" küldeni bennünket.

Érdekes összefüggések , nem?


(MPSZ)

 

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kövessük végig az alábbiakat is:

 

2014. október 7.
szerző: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Ez aztán igazán érthetetlen:
a magyar kormány vállalja az erősen felújításra szoruló, a szórványmagyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú délvidéki templomok állagmegóvási munkáját, ezek után jön a helyi püspök, Német László, és kiürítteti a templomokat, fenntartva a szerinte elhagyatott intézmények bontási határozatát. Sorozatunkat harmadik részre kényszerítette az élet, képeket is mutatunk, mennyire elhagyatott az a templom, amelynek kiürítésébe kezdett Német püspök, miután egy mise közben rontott be oda.

 

Reméltük, hogy cikksorozatunknak nem lesz harmadik része, vagy ha igen, enyhén szólva más hangulatú. A délvidéki templomok ügyéről van szó, a nemzeti megmaradás azon bástyáiról, amelyekről a katolikus egyház lemondani látszott (első cikkünk), de amelyekről az idei nyár végére úgy tűnt, megmenekülnek anyaországi segítséggel. Szóval most megint a vészharang kong.

 

– Korábban azzal a tudattal nyugtáztuk a bánsági templomok ügyét, hogy a lehető legszerencsésebb fordulat mindent megoldott, de sajnos ennek egy ideje épp az ellenkezője történik – közölte az MNO-val Hetzmann Róbert (Magyar Patrióták Közössége).

 

Felelős magyar kormány

 

Mint megírtuk, maga az egyház szánta bontásra Németcsernye (Szerbcsernye), Módos, Párdány és más települések katolikus templomát, a folyamat napvilágra kerülése után pedig a hangok – vagy inkább a „harangok” – elhallatszódtak a magyar kormányig, amely Budapestről delegációt küldött a Délvidékre augusztus 8-án. A látogatás eredményeként Német László megyéspüspök letett bontási szándékáról, és a felek megegyeztek, hogy hamarosan állagmegóvási munkák kezdődnek a hajdanán Torontál vármegyéhez tartozó Szerbcsernye, Módos és Párdány temploma esetében.

 

 

Akkor kiderült az a meghökkentő dolog is a kiutazó küldöttek és szakemberek számára, hogy sem a neoklasszicista oltáráról híres németcsernyei, sem a Közép-Bánság legmagasabb temploma, a módosi nincs a lebontást indokló állapotban, mindkettő csupán karbantartásra szorul. Először azonban a Teleki László Alapítvány megszervezi és levezényli a teljes állapotfelmérést, és kezdődhet a mentőmunka gyakorlati fázisa. Szóval így álltunk augusztusban. Ma viszont?

 

Módos temploma, a legnagyobb a Közép-Bánságban
Módos temploma, a legnagyobb a Közép-Bánságban
Fotó: maps.google.com

 

– Sorra jelennek meg a püspök úr nyilatkozatai, amelyekben a rombolási szándék fenntartásáról beszél. Sőt, azokat a gyülekezeteket, amelyekben a helyi hívek megszervezték magukat és küzdenek templomuk létéért, valósággal ellehetetleníti – tette hozzá Hetzmann Róbert, ugyanis puszta üres létéért templomot megtartani még lehetne valamennyire indokolatlan; de élő katolikus közösségek szervezték magukat újjá ezekben a vészterhes hónapokban.

 

A püspök – a Magyar Patrióták Közössége szerint – gyakorlatilag a magyar kormány támogatása ellenére is lebontaná a templomokat a védett műemlék módosi kivételével. Már meg is kezdődött a templomok kiürítése.

 

 

Való igaz, szeptember 8-án a megmaradásért küzdő és a magyar kormány ígéretét megnyert délvidéki hívek döbbenten olvashatták a Magyar Szó cikkében: a németcsernyei templomot mégis lebonthatják, a „moratórium” ellenére a megsemmisítési határozat érvényben van, és a püspök akarata is egyértelmű: „Sajnos egyes templomok, amelyek üresek, csak a régi időkre emlékeztető mementóként maradnak meg, míg másokat – azért, mert a járókelőkre nézve veszélyesek – kénytelenek leszünk eltávolítani” – így fogalmazott Német László nemrég az újvidéki Dnevnik szerb nyelvű napilapnak, nevesítve a németcsernyei és a párdányi templomot. Fontos: szakemberek óva intenek a drasztikus és visszafordíthatatlan lépéstől, és most már ugye állagmegóvási ígéret is van az anyaországi kormánytól, a Teleki László Alapítvány felel a munka első fázisáért.

 

Az egyházmegye rémisztő közleménye.
Az egyházmegye korábbi rémisztő püspöki közleménye.

 

A megmaradás utolsó vára
Szerbcsernye sok száz éves település Szerbia román határához közel. Korábban német többségű helység volt, magyar ajkúak adták a lakosság harmadát, a szerbek alig hatodát tették ki az ott lakóknak. A történelem aztán háromszor is belerúgott Szerbcsernyébe az elmúlt száz év során: először Trianonkor, aztán az 1944-es délvidéki vérengzések során, majd jöttek Slobodan Milosevic „rendszerváltó” évei. A 2002-es népszámláláskor 3672-en éltek a településen, de csaknem kétszázan még ekkor is magyaroknak vallották magukat – a németség teljesen elpusztult. A magyarság megmaradására tehát alig van kilátás, a helyi anyanyelvű oktatás megszervezésére esély sincsen, a nemzeti megmaradás utolsó jele valójában a katolikus templom.

 

– Miközben Német László „elnéptelenedő gyülekezeteket” említ, ezzel szemben mindenütt van több-kevesebb, főként magyar anyanyelvű hívő. Németcsernyén például még százhatvan magyar és tíz német lakik. A szentmiséket harminc-ötven fő látogatja, ami bár kétségtelenül nem feltételez nagy közösséget, korántsem a végstádium jele – vázolja a jelent Hetzmann Róbert.

 

Mise közben rontott be a püspök

 

Módoson amúgy még ennél is népesebb a hívő közösség, de Német püspök egész egyszerűen a védett műemlék templom esetében elhagyatott és veszélyes épületről beszél a sajtónak. Sőt, helyiek beszámolója szerint Német szeptember végén egy szentmise közben lépett be a németcsernyei katolikus templomba, és – ahogy a Magyar Patrióták Közösségét tájékoztatták – „a híveket szidalmazta, felszólította őket, hogy katolikus felekezethez tartozásukat keresztleveleik felmutatásával igazolják”.

 

A helyzet ezt követően mérgesedett el a közösség és a püspök között: a hívek levélben fordultak Stanislav Hočevar belgrádi érsekhez, közbenjárását kérve a templom megmaradásáért. Ezt a püspök megdöbbentő ellenlépése követte: úgy tudni, betiltották a misézést Németcsernyén.

 

 

A németcsernyei csak egy kiragadott válságpont, de a patrióták úgy tudják, akár két számjegyű is lehet azon templomoknak a száma, amelyekkel a katolikus egyház helyi vezetője hasonló módon járhat el. Ezért útra fognak kelni, és képes dokumentációt állítanak össze a szerintük épp a püspök által veszélyeztetett egyházi épületekről.

 

Ne legyenek újabb Bözödújfaluk...

 

Hetzmann Róbert korábban a Lánchíd Rádió vendége volt.

 

 a=

 

 

 

 

 

LEJÁTSZÁS (kattints ide)

 

 

 

 

Templomrombolás a Délvidéken – Hetzmann Róbert

 

 

 

A püspök összesít

 

Német László nagybecskereki püspök egy október 2-ai sajtótájékoztatón beszélt utoljára az ügyről: a templomok és az egyházi épületek állapotáról és sorsáról szólva elmondta, hogy a katolikus lakosság száma az egyházmegyében csökken, és mind nehezebb az üres templomok fenntartása. Mint hangsúlyozta, „az emberek sokkal fontosabbak az üres épületek karbantartásánál. Akkor is, ha ez egy érzékeny téma és sokaknak fáj, ha egy faluból eltűnik a templomtorony. De ismervén a gazdasági helyzetet és az állam lassúságát a vagyon-visszaszármaztatás terén, az egyház nem garantálhatja, hogy ezeket a létesítményeket meg tudja tartani.” A legrosszabb állapotban, mint mondta, a szerbcsernyei (Németcsernye) és a párdányi, valamint a módosi, galagonyási, perlaszi meg néhány üresen maradt parókia van. Ezen templomok értékeinek egy részét „kimentették”. A nagybecskereki Katolikus Leánynevelő Intézet épületéből nemrég kiköltözött a mezőgazdasági iskola, további sorsáról egyelőre nincs végleges döntés. (Magyar Szó)

Német László püspök (hetnap.rs)
Német László püspök (hetnap.rs)